Kutatási lehetőség

A Szíverősítő Egészségfejlesztő Program páratlan lehetőséget biztosít adatgyűjtésre és erre alapozott kutatásokra. A TÁMOP 6.1.2 program 5%-ának felhasználásával 100.000 páciens adatainak begyűjtésére lenne mód.

kutatasi_lehetoseg

A kutatási program segítségével akár többszázezer páciens bevonásával nyílhat lehetőség népegészségügyi jelentőségű, egészségfejlesztési célú kutatások lebonyolítására.

A Szíverősítő Egészségfejlesztő Program eszközrendszere adatbázis szinten kezeli a páciens és mérési adatokat. Ezzel lehetővé válik az adatok elektronikus továbbítása és tudományos célú feldolgozása is. A kikérdezés vagy mérés útján keletkezett, vagy más adatbázisból átvett adatok állománya a kutatási céloknak megfelelően rugalmasan előre konfigurálható. A program egyik fontos eleme a mérőeszközöket és mért adatokat is kezelő egyedi program, amely a páciens adatokat és az adatbázist is kezeli.

kutatas

Természetesen „adatgyűjtés” még tudományos céllal is csak ETT engedéllyel és az adatvédelmi szabályok betartásával történhet.

Kutatási témák tekintetében számos új lehetőség nyílik meg. Bár mód van a hagyományos prevenciós programokban általában gyűjtött páciens adatok feldolgozására is, de csak ez a program képes a legújabb evidenciákkal alátámasztott fontosságú érfali merevséggel és más centrális paraméterekkel kapcsolatos adatok mérésére, gyűjtésére és feldolgozására. Ezeknek az adatoknak a feldolgozása magyarázatot adhat a rendkívül rossz magyarországi szív és érrendszeri halálozási adatok okaira is.

Folytathatnánk a sort sok egyéb kutatási témával, azonban inkább egy különleges lehetőségre hívjuk fel a figyelmet. A hatékony prevencióhoz és egészségfejlesztési célokhoz hatékony kommunikációra is szükség van. Az elmúlt években több prevenciós célú reklám jelent meg a közmédiában, azonban nem ismert ezeknek a hatása, hatásfoka. Valószínűsíthető, hogy nem is készült ilyen hatásvizsgálat. Az is belátható, hogy például a szív és érrendszeri prevenció célcsoportja messze nem homogén. Hatékony kommunikáció csak egy adott célcsoportra dolgozható ki, sajnos nem létezik általános megoldás. Ezen túlmenően az egyes csoportok önmagukban sem működnek racionálisan a kockázatok felismerése, megértése és a szükséges cselekvés tekintetében.

Ennek a tézisnek a bizonyítására itt nincs mód, de álljon itt csak egy példa: egy közelmúltban megjelent német tanulmány alapján, ha a média azt kommunikálja, hogy „sajnos kevesen mennek (pl.) prosztatarák szűrésre”, akkor a veszélyeztetett csoport tagjainak szűrési aktivitása tovább csökken.

A Szíverősítő Egészségfejlesztő Program rendelkezésére álló eszközeit, kommunikációs programjait is olyan kutatások szolgálatába lehet állítani, amelyek a hatékony egészségfejlesztő kommunikáció számos pszichológiai, szociológiai és módszertani elemét hivatottak vizsgálni. Készülnek ugyan elemzések a páciens együttműködés, terápiakövetés, gyógyszerszedés tárgykörében, de nem lévén hagyománya, és főleg költségvetése a szív és érrendszeri prevenciónak, ez a terület nyitott a kutatások számára is.