Paradigmaváltás szükséges

A WHO szerint a „nem fertőző betegségek”, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és a súlyos légzőszervi betegség, a COPD világméretű és egyre növekvő problémát jelentenek. Világszinten évente az 57 millióból 36 millió haláleset tulajdonítható ezeknek a betegségeknek és ezek közül is 9 millió ember hatvan éves kora előtt hal meg.

Korunk pestise: a nem fertőző betegségek

A WHO szerint a „nem fertőző betegségek”, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és a súlyos légzőszervi betegség, a COPD világméretű és egyre növekvő problémát jelentenek. Világszinten évente az 57 millióból 36 millió haláleset tulajdonítható ezeknek a betegségeknek és ezek közül is 9 millió ember hatvan éves kora előtt hal meg. A problémát 2011 szeptemberében az ENSZ közgyűlése is tárgyalta és felhívta a tagállamokat a megelőzést célzó cselekvési programok véghezvitelére. Az Európai Parlament hasonló tartalmú állásfoglalással csatlakozott a határozathoz. Támogatták a WHO célkitűzését, 2025-re a nem fertőző betegségek által okozott megelőzhető halálozás 25%-os csökkentését a 2010-es bázishoz képest. Rámutattak, hogy jelenleg az egészségügyi kiadásoknak csak 3%-át fordítják megelőzésre és ezzel összefüggésben sürgetik a megelőzést célzó kutatásokat és megfelelő prevenciós stratégiák kidolgozását.

A WHO így ír a magyar egészségügy legfontosabb tényezőiről

„A halálozással, megbetegedéssel és rokkantsággal kapcsolatos országos adatok alapján joggal feltételezhető, hogy a megelőzés és a krónikus állapotok kezelése sokkal megfelelőbben is működhetne Magyarországon és folyamatos politikai elkötelezettséget igényelne.

A népegészségügyi rendszer inkább a fertőző betegségek megelőzésére szolgál, a nem fertőző betegségek monitorozása és ellenőrzése súlyosan fejletlen. Az uniós átlaggal összehasonlítva a magyar népesség idő előtti halálozása kétszer nagyobb a férfiak és 1,7 szer nagyobb a nők tekintetében.

Józan Péter tanulmányából a magyar helyzetet jellemző fontos adatsort érdemes átgondolni: A magyarországi koszorúér-betegségből eredő halálozás az uniós átlag 250%-a, a stroke halálozás pedig 158%-a. Talán a kiemelt figyelemnek és jó kommunikációnak köszönhető, hogy a mellrákból eredő halálozás „csak” 9%-al haladja meg az uniós átlagot.

A magyarországi halálozás jellemzői

paradigmavaltas

Az European Cardiovascular Disease Statistics Magyarország tekintetében 752 millió euró közvetlen egészségügyi, 487 millió euró halálozás miatti, 86 millió euró krónikus betegség miatt kieső teljesítményt és 353 millió euró társadalmi ápolási költséget állapít meg. Ez mindösszesen évi 1678 millió euró, azaz 503 milliárd forint költséget, illetve veszteséget jelent csak a szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában.