Érelmeszesedés

Az érelmeszesedés

Az érelmeszesedés a huszadik század legtöbb halált és rokkantságot okozó megbetegedése volt a fejlett világban, de különösen hazánkban, és úgy tűnik, a XXI. század első évtizedében is tartja az eső helyezést. A hazai halálozási statisztikák élén, a daganatos halálozást megelőzve a keringési (agy- és szív) betegségek állnak. Európában az 1990-es évek második felében szívinfarktusban a magyar, a finn, a cseh és az ír népesség állt az élen. Túlzottan gyakoriak a kockázati tényezők (elhízás, dohányzás, stressz, stb.), közöttük is kiemelkedő a magasvérnyomás előfordulása.

Az érelmeszesedés (athero- ill. arteriosclerosis) fokozatosan kialakuló és súlyosbodó állapot, mely a szervezet összes erét érintő, s így a működésük szempontjából döntő vérátáramláson (táplálék és oxigénellátás) keresztül – valamennyi szervünket szisztémás megbetegedés. Az életfontosságú szervek vérellátási zavara halálhoz, súlyos életminőség csökkenéshez vezet. Az atherosclerosis okozta keringési zavarok klinikai manifesztációja egyénenként eltérő: a szívinfarktus, a szélütés, az alsó végtagok érszűkülete a legismertebb és legelterjedtebb megjelenési formák. Jelentőségük mind az egyén (tragédia, életminőség romlás), mind a társadalom (munkaképesség csökkenés, rokkantnyugdíjazás) hatalmas.

A betegség kezdetén a korai, biokémiai változásokat követi az érfal kóros elfajulása, szűkülete, majd a megváltozott felületen aktiválódó, érpályán belüli véralvadás következtében létrejön a teljes elzáródás, a trombózis. Amikor az ellátó verőér mögötti terület (agy-, szívszövet, stb.) elhal, akkor alakul ki az infarktus.

Dr. med.habil.Pfliegler György Nemzeti Koordinátor

Néhány tény, adat és trend az atherothrombosisról

1. Nemzetközi adatok

Valamennyi szív- és érrendszeri betegség

Szívinfarktus

Szélütés

%*

%*

%*

Magyarország

50,74

41,66

27,12

UK

240,267

40

120,891

20

66,726

11

USA

1,415,000

39

515,204

14

167,661

5

Franciaország1

47,055

9

43,553

8

Németország1

178,622

21

93,627

11

Olaszország1

73,927

13

74,326

13

Spanyolország1

37,688

11

39,773

12

Europa1

4,000,000

Európai Unió1

1,500,000

* A bejelentett halálesetek %-ában

2. Magyarország

  • A XX. század során jelentősen nőtt a cardiovascularis betegségek mortalitása
  • A szív- és érrendszeri megbetegedésből származó halálozás aránya jelentősen nagyobb az európai átlagnál. A szélütés miatt bekövetkező korai halálozás relatív kockázata 1970-től folyamatosan nő. 1970-ben a férfiaknál és a nőknél 38–39%-nál nagyobb volt a kockázat az európai átlagnál, 1996-ra ez a különbség a nőknél 3-szorosára, a férfiaknál több mint 4-szeresére nőtt.
  • A nemzetközi adatok összehasonlításakor megállapítható, hogy Magyarország mind a férfiak, mind a nők esetében feltűnően rossz helyen áll az infarktus okozta halálozás terén
  • (Az atherothrombosis c. könyv III-4., III-5. tábláját kellene idemásolni)
  • Míg az infarktus okozta halálozás stabil trendet mutat, a szélütést követő halálozás 1985 után, lassan csökken (idemásolni a III-8., illetve III-9. ábrát)
  • Fiatalabb korcsoportokban jelentősebb az EU-átlagtól való negatív eltérés.
  • A kórházi ellátás néhány jellemzője (MONICA-vizsgálatból származó eredmények