Teljes nézet

Artériás stiffness, érfali rugalmatlanság

Az artériás stiffness, az artériás érfali merevség fogalma eredetileg a nagyartériák rugalmatlanná válását jelentette, mára azonban komplex, az egész érrendszer tulajdonságait leíró terminológia lett, amely magába foglalja a kis- és nagyartériák biokémiai-strukturális-mechanikai elváltozásait, továbbá nyomásviszonyait.

A kardiovaszkuláris betegségek képezik a legfőbb halálokot világszerte, így elsősorban a szívinfarktus, a szívelégtelenség, illetve a stroke (agyi érkatasztrófa).

Az agyvérzésért leggyakrabban a hirtelen vérnyomáskiugrás a felelős, míg a myocardialis infarktus bekövetkezését döntő többségben a súlyos coronaria atherosclerosis talaján kialakult vulnerábilis (instabil) plakk ruptúrája, a teljes vagy nem teljes coronaria occlusio okozza. Rendszerint mindegyik esetben megfigyelhető az érelmeszesedés folyamatának valamely stádiuma.

A súlyos vaszkuláris katasztrófák megelőzésében óriási jelentősége van, ha a veszélyeztetett, de még tünetmentes egyéneket idejében kiszűrjük. A fokozott kockázatúak beazonosítása a legújabb, 2007-es európai hypertonia-ajánlás alapján a klasszikus rizikófaktorok keresésén és kezelésén túl, de azokkal összhangban, a preklinikus atherosclerosis kimutatható jeleinek vizsgálatát is magába foglalja.

„Hirtelen szívroham” a szó szoros értelmében nem létezik, az érrendszer hosszú évekig, sőt évtizedekig „időzített bombaként” készül a plakkruptúrára, ilyen értelemben az érelmeszesedés korai felismerésével (funkcionális és strukturális vizsgálatok segítségével) és időben kezdett prevenciós kezeléssel az akut történések nagy része megelőzhető.

Az európai Irányelvek felsorolja azokat a célszerv-károsodásokat, amelyek döntően már tünetmentes állapotban is előfordulhatnak, azonban jelenlétük nagy rizikót jelent, emiatt vizsgálatuk minden hypertoniás betegben indokolt és kötelező. Kihangsúlyozza a tünetmentes atherosclerosis minél szélesebb körű szűrésének, alapos kivizsgálásának jelentőségét, amely a klasszikus rizikófaktorokkal együtt, de azoknál nagyobb prediktív erővel jelzi az egyén kardiovaszkuláris veszélyeztetettségét.

Ma már egyértelműen bizonyított tény, hogy az artériák rugalmatlanná válása (artériás stiffness) igen fontos és független előrejelzője a kardiovaszkuláris rizikónak. A nagyartériák funkcionális és strukturális elváltozásai részben életkor-függőek, de számos állapot összefüggést mutat az akcelerált artériás „stiffening”-gel, mint a hypertenzív szindróma, az atherosclerosis, a végstádiumú vesebetegség, valamint természetesen a tradicionális rizikófaktorok (diabetes, dyslipidemia és a dohányzás). Éppen emiatt az utóbbi években a klinikai kutatások középpontjába került az artériás stiffness jelensége, amelyet az ugrásszerűen megszaporodó publikációk is mutatnak.

A PubMedben megjelent publikációk artériás stiffness témában
(1991-2010)

13537678169c218fb0a876374b8db08a

Következő oldal: alapfogalmak